Történet

A kezdetek

Az 1967-ben alapított, akkoriban még szakközépiskolában, a térségbeli emberek számára egyszerűen csak Bródynak nevezett középiskolában folyó oktatás alapvető célja mindenkor érettségivel és szakképesítéssel egyaránt rendelkező középszintű szakemberek képzése volt. Természetesen a tanulmányaik befejeztével jelentős számú diák útja a felsőoktatásba vezetett.

A megalakulásakor műszaki jellegű, azon belül elsősorban villamos irányultságú képzési struktúra az iskola fennállása alatt többször is átalakult, megfelelve ezzel egyrészt a szakképzést érintő mindenkori törvényi változásoknak, másrészt rugalmasan alkalmazkodva a gazdaság mindenkori elvárásaihoz.

Az iskola megalapítását követő tanévekben középfokú képzési céllal finommechanikai és műszeripari valamint villamos gép- és készülékgyártó szakképzés folyt az iskola falai között.

Az iskola tanműhelyének átadásával (1973) már lehetőség nyílt a gyakorlatok egy részének helyben történő lebonyolítására.

A hetvenes évek végén a fent említett szakmák oktatását fokozatosan megszüntették, és új tantervek alapján szakmunkásképzési célú osztályok indultak irányítástechnikai műszerész, villamos gépszerelő, gépszerelő-géplakatos szakokon.

Szakmaszerkezeti útkeresések a 80-as, 90-es években

Az intézmény képzési profiljának alakulásában kezdettől fogva meghatározó jelleggel bírt az akkoriban még jelentős számú munkaerőt foglalkoztató környező nagy vállalatok munkaerő igénye. Ehhez igazodva az 1980-as évek közepétől kezdve az iskola áttért az erősáramú berendezés-szerelő és az elektronikai műszerész képzésekre.

A zömében az ÓKÜ tanműhelyeibe kihelyezett gyakorlati képzés azonban ekkor már nem biztosított hatékony oktatást és nem tette lehetővé a kor igényeinek megfelelő korszerű ismeretek átadását. Így 1990-től a szakmai gyakorlatoknak ismét az iskola saját műhelye adott otthont.

1990-ben pedig megjelent a 2+3 rendszerű technikusképzés, mely a villamos szakcsoportba tartozó villamos gép és -berendezés technikus valamint ipari elektronikai technikus szakmák mellett a digitalizáció egyre fokozódó térhódításával információ- és számítástechnikai technikus szakképesítés oktatásával egészült ki.

Ezek a vitathatatlanul pozitív szakmai útkeresésekkel kapcsolatos lépések azonban sajnálatos módon egybeestek a térség gazdaságában bekövetkező drasztikus visszaeséssel. Az egyoldalú, elavult iparszerkezet, az ÓKÜ, majd a környező bányaüzemek felszámolása soha nem látott méretű munkanélküliséget eredményezett, és ezzel eredményezte. Ebben a város és a térség lakossága számára új munkahelyek hiányában meglehetősen kilátástalannak tűnő időszakban a hosszú távú fennmaradás érdekében egyetlen lehetséges út állt az iskola előtt:

Szakmai megújulás az ezredforduló környékén

Az iskolában az 1990-es években megkezdett és vitathatatlanul előre mutató szakmai útkeresések azonban sajnálatos módon egybeestek a térség gazdaságában bekövetkező drasztikus visszaeséssel, az ÓKÜ, majd a környező bányaüzemek felszámolásával, együtt a műszaki pályák iránti érdeklődés jelentős csökkenésével, s ennek következtében a Bródyban végzett fiatalok elhelyezkedési esélyeinek romlásával.

Az iskola rugalmasságát bizonyítja, hogy igyekezett szakképzési palettáján a korszerű, hosszabb távon is perspektivikus, ugyanakkor elméletigényesebb szakmai területek felé elmozdulni.

A 1990-es évek végén a Bródy bekapcsolódott „Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” elnevezésű világbanki programba, melynek keretében egy a változó munkaerő-piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodni képes szakképzési modellt bevezetve két új, nevezetesen elektrotechnika- elektronika és informatika szakmacsoportban végezte szakképző feladatait egészen a 2013/14-es tanévig.

A program elsődleges célja az volt, hogy a szakközépiskolás diákok széleskörű, korszerű, jól konvertálható ismeretekre tegyenek szert, mely jobban megalapozza a szakmatanulásukat, de egyúttal hatékonyabban felkészít a jövőben várhatóan többször szükséges szakmai megújulásra is.

Míg az első 4 évben az elsősorban széleskörű közismereti ismeretátadás mellett szakmai alapozás, a tényleges szakképzés az érettségi utáni két szakképző évfolyamra helyeződött át, ahol ipari elektronikai technikus, ill. műszaki számítástechnikai technikus végzettséget szerezhettek a diákok.

Természetesen a beiskolázott tanulók oktatása kibővült egyrészt az akkor már egyre elengedhetetlenebbnek tűnő, ezért emelt óraszámú informatikai idegen nyelvi ismeretek-oktatásával. Az iskolarendszerű szakképzési gyakorlatban egészen a 2013/14-es tanévig elterjedt szakmacsoportos oktatási rendszer tulajdonképpen a felvázolt világbanki modellnek volt köszönhető.

Természetesen a régi hagyományokra épített modern tudományok új technikai felszereltséget, korszerű taneszközöket igényeltek. Az egykori ipari jellegű tanműhelyek tágas, modern termekké alakultak, ahol a hagyományos elektronikai eszközök, berendezések mellett szimulációs táblák, számítógép vezérlésű pneumatikus rendszerek, internetkapcsolat áll a szakmai oktatás rendelkezésére.

A Bródy legújabb arca

Az oktatási rendszeren belül a szakképzés mindig is speciális szerepet töltött be, hiszen kapcsolódása a gazdasághoz, a munkaerő-piachoz jóval szorosabb az oktatás egyéb területeinél. A 2013/14-es-as tanévtől kezdve az iskolát is érintő egyik legjelentősebb változás az ágazati szakképzésre való áttérés volt.

Ekkora a gazdasági élet egyre több szegmensében már kézzel foghatóan érezhetővé vált szakképzett munkaerő hiánya, ezért a döntéshozók ismét új alapokra helyezték a szakképzést. Bevezetésre került az az ágazati szakképzés 4+1 éves rendszere.

Ennek keretében kezdetektől fogva ismét jelentős óraszámban megjelentek szakmai gyakorlatok, sőt a gazdasági szereplőkhöz kihelyezett összefüggő nyári gyakorlatok is. Emellett az érettségi vizsgán megjelent kötelezően választandó vizsgatárgyként az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgy.

2015. július 1-jével az intézményfenntartás rendszere módosult és az állami szakképző iskolák az NGM fenntartásába kerültek.

Iskolánk a térségi alapon szervezett Szakképzési Centrumok egyikének tagintézményévé vált.

 

A 2016/17-es tanévtől pedig az újabb törvényi változások következtében nevében már a szakgimnázium elnevezést viseli.

A duális képzés is előtérbe kerülésével a gyakorlati oktatás iskolán kívüli képzőhelyekre is áthelyeződött bizonyos mértékig. Így mindenképpen szükségessé vált az iskola külső kapcsolati rendszerének megerősítése a környező cégek, vállalatok és intézmények irányába.

Tradicionális, műszaki szakirányainkban jelenleg villamosipar-és elektronika, ill. informatika ágazatokban folyik az oktatás, de ma már megjelennek az intézmény falai között az egészségügy és szociális ágazatok szakképesítései is.

Új szakirányok megjelenése

A Bródy egészségügy és szociális ágazatokban folyó szakképzést a 2016/17-es tanév óta folytat. A nappali tagozatos tanulók mellett felnőtt hallgatókat is folyamatosan iskolázunk be az alábbi piacképes ágazatokra.

Szociális területen az esti tagozaton folyó szociális asszisztens és szociális gondozó és ápoló szakképesítések oktatása a 2019/20-as tanévre kibővült immár a kisgyermekgondozó,- nevelő szakképesítéssel is.

Az egészségügy ágazat először a 2017/18-as tanévben debütált az iskola falai között. A már beiskolázott nappali tagozatos diákoknak a 12. évfolyam végén lehetőségük nyílik érettségi bizonyítványuk mellé általános ápolási és egészségügyi asszisztens középszintű, majd a kitartóbbaknak az azt követő +1 év alatt gyakorló ápoló emelt szintű szakképesítést megszerezésére.

Természetesen meg kellett teremteni az új ágazatok oktatásának személyi és tárgyi feltételeit is. Fokozatosan kialakításra került egy-egy demonstrációs oktatóterem. Ezen kívül sikerült beszerezni az iskolai gyakorlatokat biztosító és az oktatást szemléltető módon támogató taneszközöket is.

Az említett ágazatokban a kihelyezett évközi és az összefüggő nyári gyakorlatok egyrészt az ózdi Almási Balogh Pál Kórház klinikumi osztályain, másrészt az Ózd és Térsége Szociális Egészségügyi és Gyermekvédelmi Integrált Intézmény egyes szervezeti egységeinél zajlanak.

Felnőttoktatás a Bródyban

Az iskolánkban folyó nevelő-, oktató- és szakképző munkában a nappali rendszerű oktatás mellett évtizedes hagyományai vannak az esti tagozaton folyó felnőttoktatásnak.

Az iskolában a 70-es évek közepétől indult első ízben a szakmunkások szakközépiskolája kezdetben levelező tagozaton. A munka mellett tanulni vágyó és az érettségi bizonyítvány birtokában egzisztenciális előrelépést remélő, alapvetően szakmunkás végzettségű hallgatók három éven keresztül heti két-három alkalommal látogatták a konzultációs jellegű tanórákat. Tanulmányaik végére többségük megszerezte az érettségi bizonyítványt.

A 2005-ben bevezetett új érettségi vizsgarendszerben már öt tantárgyasra bővített vizsga iskolatípustól függetlenül egységes követelményeit figyelembe véve az iskola áttért a hallgatók számára magasabb óraszámot nyújtó esti rendszerű oktatásra.

Az időközben szakiskolai végzettség birtokában két évesre lerövidült érettségire felkészítő oktatáson túl a 2015/16-os tanévtől kezdődően esti tagozaton már szakképzést is folytat az iskola.

A második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetőségével a munka mellett tanulni vágyóknak érettségire valamint alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések megszerzésére is egyaránt lehetősége nyílik iskolánkban életkori felső korlát nélkül.

Kijelenthető tehát, hogy iskolánk, a Bródy mára már az oly gyakran emlegetett élethosszig tartó tanulás színterévé vált a térségben.