Házirend

Ózdi SZC Bródy Imre Technikum
OM 203046/005
HÁZIREND
Ózd, 2020. augusztus 31.
2
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................. 3
1. A házirend személyi, területi és időbeli hatálya .......................................................................... 3
2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .............................................................. 3
II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK ................................................................................................ 5
1. A tanulói kötelességek teljesítése ............................................................................................... 5
2. A tanulói jogok gyakorlása .......................................................................................................... 6
III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE .......................................................................................................... 7
1. Általános munkarend .................................................................................................................. 7
2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje ..................................................................................... 9
3. Hiányzások és igazolások rendje ................................................................................................. 9
4. Az iskola értékelési rendszere ................................................................................................... 12
4.4. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés biztosítása ............................................................... 15
5. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei és formái ..................... 16
6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ....................................................... 17
7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye ................................................................. 18
IV. Az intézmény használati rendje ................................................................................................. 19
1. Általános használati rend .......................................................................................................... 19
2. Oktatási célú helyiségek használata .......................................................................................... 19
3. Nem oktatási célú helyiségek használata .................................................................................. 21
4. Munkavédelemi szabályok ........................................................................................................ 21
5. Egészségvédelemi szabályok ..................................................................................................... 22
6. Az intézménybe bevihető tárgyakra vonatkozó előírások ........................................................ 22
7. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség ................................................................................... 23
8. Térítési díj fizetése ..................................................................................................................... 23
9. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .............................................................................. 23
10. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai . 24
11. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ........................................... 25
12. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
 25
12.1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái: ................................................................... 26
12.3. A diákönkormányzat ............................................................................................................. 26
V. Záró rendelkezések ........................................................................................................................ 27
VI. Mellékletek ....................................................................................................................................... 29
3
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A házirend célja: biztosítani a működés kereteit az iskolában folyó nevelő, oktató és
képző feladatok ellátásához, a közösségi élet szervezéséhez, lebonyolításhoz és az
egyetemes emberi értékek közvetítéséhez. A házirend szabályozza a belső rendet és ezáltal
elősegíti az intézmény Szakmai Programjában foglaltak megvalósítását.
1. A házirend személyi, területi és időbeli hatálya
• A Házirend az Ózdi SZC Bródy Imre Technikum valamennyi tanulójára, oktatójára,
alkalmazottjára, a tanulók szüleire, a képzésben résztvevő személyekre valamint az
iskolába belépő minden látogatóra vonatkozik.
• A Házirend időbeli hatálya az iskolába történő belépéstől az iskola jogszerű
elhagyásáig terjedő időszakra, valamint a Szakmai Programban rögzített iskolán kívül
megtartott tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények időtartamára érvényes.
• A Házirend területi hatálya az iskolában és más külső helyszíneken megtartott iskolai
rendezvények (tanulmányi kirándulás, színházlátogatás, koncert, stb.) helyszíneire
terjed ki.
• A Házirend a fenntartói jóváhagyást követő napon válik hatályossá, rendelkezéseit
ettől kezdve kell alkalmazni.
2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
• A Házirend tervezetét az igazgató készíti el.
• A Házirendet az intézmény oktatói testülete fogadja el, miután beszerzik az iskolai
diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét.
• Az érvényben lévő Házirend módosítását írásban kezdeményezheti:
- az oktatói testület
- a diákönkormányzat
- a szülői szervezet
• A Házirend nyilvános és hozzáférhető az alábbi helyszíneken:
- az igazgatói irodában
- az igazgatóhelyettesi irodákban
- az iskolai könyvtárban
4
- a tagintézmény honlapján
Tanév kezdéskor az osztályfőnök ismerteti az aktuális Házirendet a tanulókkal, ill. a
képzésben részt vevő személyekkel. A szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban
tájékoztatást ad annak tartalmáról és elérhetőségéről.
Az iskola Házirendje
• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény,
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm.
rendelet.
• a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény,
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény,
• továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült.

5
II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS JOGOK
A tanulók alapvető kötelességeit és jogait a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
57-58.§-a, illetve a törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7.) Kormányrendelet
157-167.§-a fogalmazza meg.
1. A tanulói kötelességek teljesítése
Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy
1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,
2. eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
3. óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
4. megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai
oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit,
felszereléseit,
5. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.
A felsorolt törvényi előírások betartása érdekében iskolánk az alábbiakat írja elő a tanuló
számára:
• Az első tanóra előtt legalább 10 perccel megjelenjen az iskolában, és az iskola
közösségi tereiben vagy az osztályterem előtt fegyelmezetten várja az oktatót.
• A tanuláshoz szükséges felszerelést és az ellenőrző könyvét minden nap hozza
magával. Ez utóbbit folyamatosan vezesse, az oktató, az osztályfőnök kérésére
átadja, a bekerült osztályzatokat, más bejegyzéseket rendszeresen aláírassa a
szülővel, gondviselővel.
• Az intézményben való tartózkodás ideje alatt tanúsítson kötelességtudó,
fegyelmezett magatartást. Tartózkodjon az iskolai élet és a tanórák rendjét
megzavaró minden megnyilvánulástól.
• Az iskolai ünnepségeken az iskola által előírt alkalomhoz illő öltözetben és
külsővel jelenjen meg.
• Tartsa be az egészség-, baleset- és tűzvédelmi valamint a speciális
veszélyhelyzetekre vonatkozó külön dokumentumban rögzített szabályokat.
Vegyen részt a tanév során megtartott munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson,
aláírásával igazolja ezen szabályok ismeretét.
6
• Tartsa be az iskola helyiségeinek használati rendjét (IV. fejezet), óvja azok
tisztaságát, őrizze meg az iskolai berendezési tárgyak állagát, épségét, az oktatás
és képzés során használatra rábízott eszközöket. Szándékos rongálás esetén
kártérítési felelősséggel tartozik.
2. A tanulói jogok gyakorlása
A tanulói jogviszony vagy a beiratkozás napján jön létre. A tanuló, a képzésben résztvevő
személy ettől kezdve gyakorolhatja a jogviszonyához fűződő jogait.
A szakképzésről szóló tv. alapján a tanulónak joga, hogy
• képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön
vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának
megfelelően,
• tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
• hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és
kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén
jogorvoslattal éljen,
• a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét,
emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
• véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő
szervezetekben, diákképviseletbe választó és válaszható legyen.

7
III. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
1. Általános munkarend
A tanév első és utolsó tanítási napja, az évközi szünetek ideje, a központilag kijelölt
vizsgák időpontja a tanév rendjét szabályozó hatályos miniszteri rendeletben
rögzítetve van.
• A rendelet alapján a tanév helyi munkatervét az oktatói testület hagyja jóvá a
szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, rögzítve
benne többek között a tanítás nélküli munkanapok számát.
• A tanévnyitó ünnepség és a javítóvizsgák időpontja az előző tanítási év tanévzáró
ünnepségén valamint a beiratkozáskor kerül kihirdetésre, melyet az iskola
honlapján is közzétesz.
• Az iskola épületeinek nyitva tartását és a csengetési rendet az 1. számú melléklet
tartalmazza.
• A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulóknak a tanítás
megkezdése előtt lehetőleg 10 perccel kell az iskolába megérkezni.
• A tanóráról való indokolatlan késés igazolatlan mulasztásnak, fegyelmi vétségnek
minősül. A tanuló késésével kapcsolatos tudnivalókat a Házirend jelen fejezetének
3.2. pontja tartalmazza.
• Az osztályok tanulóinak becsengetés után tanteremek előtt kell tartózkodni,
fegyelmezetten várva az órát tartó oktatót.
• A tanórán az oktató utasításait kell követni, azok megtagadása vagy az óra egyéb
megzavarása fegyelmi vétség.
• Az iskolai élet fontos segítői a hetesek, akiket az osztályfőnök jelöl ki egy hétre.
• Az óraközi szünetek pihenésre, a következő órára való előkészületre, a
helyiségek szellőztetésére szolgálnak.
• A rongálások elkerülése érdekében az osztálytermeket zárjuk tanórák után. Az
óraközi szüneteket a tanulók a kulturált magatartás szabályait betartva a
folyosókon, vagy a kijelölt szünetekben az iskolaudvaron tölthetik.
• Az ún. lyukas órában a tanulók az osztályteremben, az iskolai könyvtárban csak
tanári felügyelettel, egyébként az iskolaudvaron, az iskola közösségi tereiben
t artózkodhatnak. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a szabad térben
való tartózkodást, a folyosókon, az előtérben tartózkodó diákok kötelesek olyan
magatartást tanúsítani, amellyel nem zavarják a tanórákon folyó oktatást, képzést.
8
• A tanítási idő alatt a nappali rendszerben tanuló diákok alapvetően nem
hagyhatják el az iskola területét. Szükség esetén az iskola épületének elhagyását
a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy az ellenőrzőben bejegyzett
írásbeli kérésére az osztályfőnök engedélyezheti a megfelelően kitöltött Távozási
engedély nyomtatvány kitöltésével, melyet a tanuló a portán köteles leadni. Az
osztályfőnök hiányzása esetén a távozást az igazgató vagy az igazgatóhelyettes
is engedélyezheti.
• Az iskolai hagyományokhoz kötődően megrendezésre kerülő iskolai
rendezvényeken, ünnepségeken minden tanulónak kötelező részt venni az iskola
által előírt ünnepi öltözetben (sötét nadrág, szoknya és fehér ing, blúz valamint
alkalomhoz illő lábbeli). Felmentést a részvétel alól megfelelő indok esetén csak
osztályfőnöki vagy igazgatói engedéllyel kaphat a tanuló.
A tanév során megrendezésre kerülő iskolai ünnepélyek, megemlékezések:
- Tanévnyitó
- Október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja
- Október 23.: Nemzeti ünnep az 1956-os forradalom és szabadságharc
tiszteletére
- Szalagavató ünnepség
- Karácsonyi ünnepség
- Január 22.: A Magyar Kultúra Napja
- Február 25.: A Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
- Március 15.: Nemzeti ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
tiszteletére
- Április 16.: A holokauszt áldozatainak emléknapja
- Ballagási ünnepség
- Június 4.: Nemzeti Összetartozás Napja
- Tanévzáró
• Az iskola területén található hirdetőtáblákra, faliújságokra plakátot és egyéb
hirdetést csak az iskolavezetés engedélyével lehet kitenni.
• A tanulók és a képzésben résztvevők a hivatalos ügyeiket az intézmény titkárságán
intézhetik az 1. számú mellékletben rögzített időpontokban.
• A tanév során az éves munkatervben rögzített tanítási napokon tanulmányi célú
osztálykirándulás szervezhető, melynek zavartalan és biztonságos lebonyolítása
9
érdekében 15 tanulónként legalább 1 fő kísérőtanárt kell biztosítani. Az
osztályfőnök beleegyezésével szülő is helyettesítheti a második kísérőtanárt.
2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje
A tanítási óra kezdetét és végét csengetés jelzi. Becsengetés után a tanulók az óra
megtartására kijelölt tantermek előtt várják az oktatót.
2.1. Tanórán és egyéb iskolai foglalkozásokon elvárt tanulói magatartás
• A tanórán a tanuló, a képzésben részt vevő nem folytathat olyan tevékenységet,
amellyel a nevelő, oktató és képző munkát zavarja, akadályozva ezzel diáktársait
a tanuláshoz, az ismeretek elsajátításához való jogukban.
• Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó oktató a
naplóban rögzíti.
• A tanórai és egyéb foglalkozásokon az oktató és a tanuló, a képzésben résztvevő
egyaránt köteles az alapvető munkavédelmi és egészségvédelmi szabályokat
betartani.
• A tanterembe lépő és az onnan távozó oktatót, vagy más látogatót a tanulók
felállással üdvözlik.
2.2. Az iskola által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán
kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás
• Az intézményi Házirend előírásait az iskola által szervezett minden rendezvényen
be kell tartani.
• Ennek értelmében a Házirend területi hatálya kiterjed minden iskolán kívül
megtartott iskolai szervezésű rendezvényre (tanulmányi kirándulás, múzeum- és
színházlátogatás, küső helyszínen megrendezett ünnepség, bál, diszkó, stb.) is,
ahol a diákok minden esetben kötelesek a Házirend előírásai szerint viselkedni.
3. Hiányzások és igazolások rendje
A tanuló, a képzésben résztvevő tanítási óráról való késését, hiányzását az oktató az
osztálynaplóba (E napló) jegyzi be.
A tanuló által önként vállalt tanórán kívüli foglalkozásokról való késésre és hiányzásra
is az alábbiakban felsoroltak érvényesek.

10
3.1. Hiányzások
• A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán kívüli
foglalkozásokon valamint az iskola hivatalos rendezvényein.
• Távolmaradását szülői, vagy orvosi igazolással köteles igazolni, melyet
alapvetően az ellenőrző könyvbe is be kell bejegyeztetni.
A mulasztás igazolható, ha
a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a
távolmaradásra,
a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta,
a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott
kötelezettségének eleget tenni.
• A szülő gyermeke számára egy előre ismert jelentős családi eseménynél előzetes
távolmaradási kérelmet írhat az ellenőrző könyvbe tanévenként maximum 30
tanítási órára vonatkozóan.
• Az engedély megadásáról alapvetően az osztályfőnök, 30 órát meghaladó esetben
az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai
alapján.
• Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell
az oktató által megszabott határidőig.
• A betegség első napján a szülő, vagy a gondviselő értesíteni köteles az
osztályfőnököt személyesen, telefonon, elektronikus úton, vagy a titkárságon
hagyott üzenettel a tanuló távolmaradásról.
• A tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk, melyet
az osztályfőnöknek kell átadni.
• A tanulói mulasztások igazolására a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de
legkésőbb a 8. napig van lehetőség. Amennyiben a tanuló mulasztását a megadott
határidőig nem igazolja, mulasztott órái igazolatlannak minősülnek.
• A technikum nappali tagozatos rendszerében tanuló diáknak járó ösztöndíjra való
jogosultság megszűnik, amennyiben igazolatlan hiányzásainak száma meghaladja
a 6 órát.
• Ha az igazolás hamis, büntető intézkedést kell a tanulóval szemben alkalmazni,
még akkor is, ha ez utólag derül ki.
• Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség.
11
• A tanköteles korú tanulók igazolatlan hiányzása esetén a törvényi előírásoknak
megfelelően értesíteni kell a megfelelő szerveket.
• Nem tanköteles korú tanuló meg nem engedett mértékű hiányzása (30 órát
meghaladó) a tanulói jogviszony megszűnésével jár.
3.2. Késések
• Késik az a tanuló, aki a tanítási óra kezdetére nem érkezik meg.
• Az oktató az osztálynaplóban (E -napló) bejegyzi/rögzíti a tanuló késésének idejét.
Amennyiben azok elérik egy tanóra időtartamát (45 perc) a késés egy igazolt vagy
igazolatlan órának minősül.
• A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, 45 perc összesített igazolatlan késés után
azonban osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
• A tanuló köteles odafigyelni arra, hogy az iskolai büfében töltött idő ne
akadályozza a tanórákon való pontos megjelenést.
3.3. A hiányzások és igazolások speciális esetei
Hivatalos iskolai eseményen való részvétel miatt történt távolmaradás nem számít
hiányzásnak, de a naplóban jelölni kell. A z osztályfőnök jelzi azonban azt az eseményre
utaló bejegyzéssel, rövidítéssel, mely alapján a hiányzást nem veszi figyelembe a havi/
féléves/ éves hiányzás összesítő statisztikában.
Ilyen alkalmak a városi, megyei vagy országos szintű tanulmányi-, szakmai-, kulturálisés sportversenyek, melyek erdményessége érdekében az alábbi kedvezményekben
részesül a tanuló:
• városi szintű verseny előtt- a verseny napján kívül - egy,
• megyei, területi fordulói előtt két,
• országos versenyek vagy országos döntők előtt három tanítási napot fordíthat a
tanuló felkészülésre.
• házi iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), városi versenyen
résztvevő tanuló három órával (180 perc) a kezdés időpontja előtt távozhat a
tanítási órákról.
Az igénybevétel módját és idejét a felkészítő vagy szervező oktató határozza meg, aki
minden esetben tájékoztatja az osztályfőnököt is a felkészítésre fordított napok számáról
és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.
Az oktató köteles tájékoztatni az osztályfőnököt a versenyzők nevéről, s a mulasztott órák
számáról.
12
Felsőoktatási rendezvények által szervezett nyílt napokon való részvétel:
• Felsőoktatási intézmények által szervezett továbbtanulási célú rendezvényeken a
technikum utolsó két évfolyamának tanulói évente legfeljebb 2 alkalommal
vehetnek részt úgy, hogy erről a szervező által kiállított igazolást hoznak.
• A továbbtanulási célú rendezvényeken való részvételt is hiányzásként rögzíteni
kell az e-naplóban, azonban igazolt hiányzásnak minősül.
• Ha a felvételivel kapcsolatos részvizsgák tanítási napra esnek, a felsőfokú
intézmény által küldött hivatalos levél bemutatása után az osztályfőnök a hiányzás
okát a naplóban rögzíti, s az összesítésnél ezeket a napokat sem veszi figyelembe.
Egyéb külső szervek, intézmények csak indokolt esetben kérhetik ki a diákokat a tanórai
vagy tanórán kívüli iskolai foglalkozásokról, amennyiben azt az igazgatónak előtte
írásban jelzik.
4. Az iskola értékelési rendszere
4.1. A tanulói teljesítmények értékelése
Az oktató a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
Az osztályzatról a tanulót, a szülőt értesítjük a Kréta rendszer megfelelő
dokumentumainak megküldésével, illetve év végén a bizonyítvány útján.
A tanulók és a képzésben résztvevők tudásának, ismereteinek, kompetenciáinak
értékelése, minősítése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik:
jeles (5) ; jó (4) ; közepes (3) ; elégséges (2) ; elégtelen (1)
A kiszámítható értékelés érdekében az oktató az adott tantárgy tanításának
megkezdésekor ismerteti ismerteti a világosan megfogalmazott tantárgyi
követelményeket, osztályozás szempontjait. Az érdemjegyet minden esetben az
érvényben lévő adatvédelmi szabályok betartásával a tanuló, a képzésben résztvevő
tudomására hozza.
A szóbeli feleletek értékelése a feleltetés alkalmával azonnal megtörténik, míg az írásbeli
teljesítménymérések (dolgozatok) kiértékelésének legkésőbb a megírást követő 10.
munkanapon kell megtörténnie.

13
Az osztályzatok kialakításának eljárása
Az osztályzat akkor
- jeles (5), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeit
megbízhatóan elsajátította, tudását gyakorlatban is alkalmazni is képes.
- jó (4), ha a tanuló kevés hibával elsajátította az oktatási és képzési program
követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja a gyakorlatban is
alkalmazni tudását.
- közepes (3), ha a tanuló az oktatási és képzési program követelményeit
pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői
segítséggel tudja a gyakorlatban is alkalmazni tudását.
- elégséges (2), ha a tanuló az oktatási és képzési program csak minimális, a
tovább haladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői
segítséggel képes önálló feladatvégzésre.
- elégtelen (1), ha a a tanuló az oktatási és képzési program követelményeinek
minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a tovább haladáshoz
feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló
feladatvégzésre.
A tanulók fél évi és év végi osztályzatát az oktatói testület a tanév munkarendjében
rögzített osztályozó értekezletein áttekinti.
Év végén vagy a tanulmányok lerövidítésére irányuló osztályozó vizsgán dönt a tanuló
magasabb évfolyamba lépéséről.
4.2. Az iskolai az ismeretek számonkérésének rendje írásbeli, szóbeli és gyakorlati
beszámoltatások alkalmával
Alapelvek:
• egy adott tanítási órán a tanuló, a képzésben részt vevő csak egy alkalommal
kérhető számon,
• egy számonkérés csak egy érdemjeggyel minősíthető,
• a minősítést közölni kell a tanulóval, s azt az elektronikus naplóban a beírási
határidőn belül rögzíteni kell,
• az írásbeli feladatok, témazáró dolgozatok kijavítási határideje 10 munkanap
• a témazáró írásbeli dolgozatokat, gyakorlati feladatokat legalább öt munkanappal
az esedékesség előtt be kell jelenteni,
• a beszámoltatások során csak a tantárgyi ismeretek számonkérése történhet meg.
14
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60.§ (2) pontja alapján a sajátos
nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, az igazgató
mentesíti
a) az érdemjegyekkel történő értékelés és osztályzatokkal történő minősítés alól, és
ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) – a szakirányú oktatás kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és a minősítés alól.
4.3. A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai
A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító oktató
véleményének kikérésével minősíti az alábbiak szerint:
- a tanuló magatartásának értékelése és minősítése:
példás (5) , jó (4) , változó (3) , rossz (2)
- a tanuló szorgalmának értékelése és minősítésel:
példás (5) , jó (4) , változó (3) , hanyag (2)
a) A magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai
Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi tanár bevonásával a tanuló
iskolai viselkedését, a társaihoz, a tanáraihoz és az iskola többi dolgozójához való
viszonyát, az intézmény tevékenységébe való beilleszkedését értékeli és minősíti a
következő szempontokból:
• a tanuló részvétele az iskola tevékenységében
• viselkedése, viszonya társaihoz, oktatóihoz, az iskola többi dolgozójához
Ennek megfelelően a magatartás értékelése a következő lehet:
- Példás: a házirendet minden tekintetben betartja, az iskolai közösségben
felelősséggel, lelkiismeretesen tevékenykedik, példamutató magatartásával hat
a társaira, a tanulmányi követelményeknek eleget tesz, az órákon fegyelmezett,
udvarias, segítőkész, őszinte, legfeljebb 3 igazolatlan órája van.
- Jó: a házirendet általában megtartja, a közösség munkájában részt vesz,
alkalmazkodik a tagokhoz, a rábízott feladatokat elvégzi, de önállóan nem
vállal munkát, igazolatlan hiányzása legfeljebb 9.
- Változó: a házirendet időnként megsérti, de tudatosan nem árt a közösségnek,
felelősségérzete ingadozó, hajlamos fegyelmi sértésre. Többször vét az
15
általános közösségi és viselkedési normák ellen. Igazolatlan óráinak száma
legfeljebb 19.
- Rossz: sorozatosan megszegi a házirendet, több írásbeli figyelmeztetése van, a
közösségre szándékosan bomlasztóan hat, annak fejlődését gátolja. Gyakran
neveletlen, tiszteletlen, durván beszél, verekszik. Igazolatlan óráinak száma
eléri a 20-at.
b) A szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai
Ezen eljárás során az osztályfőnök az osztályában tanító többi tanár bevonásával a tanuló
tanórai és nem tanórai keretekben folyó munkájának színvonalát és eredményességét méri
elsősorban a tanuló tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, amelyet korrekciós
tényezőként (maximum egy értékelési fokozat mértékben) a képességek/teljesítmény
összefüggés és a teljesítmény-tendencia egészít ki.
• a tanuló tanórai (elméleti és gyakorlati) teljesítményének értékelése
• a tanuló tanórán kívüli teljesítményének értékelése
• a képesség/teljesítmény összefüggés és a teljesítmény-tendencia értékelése
Ennek megfelelően a szorgalom értékelése a következő lehet:
- Példás: aki kötelességtudóan, kitartóan, kellő önállósággal a tőle telhető legjobb
eredményre törekszik, az órákra mindig készül, azokon aktívan részt vesz, munkája
precíz, szívesen vállal többletmunkával járó feladatokat, érdeklődése sokirányú.
- Jó: aki órákon elvégzi a feladatokat, házi feladatát rendszeresen elkészíti, ösztönző
hatásokra rendszeresen dolgozik, általában felkészül, de érdeklődése átlagos, főleg
csak az iskolai feladatokra korlátozódik. Önállóságban fejlődést mutat.
- Változó: akinek munkája ingadozó, önállótlan a munkavégzésben, órákon csak
külön utasításra végzi el a feladatokat, gyakran figyelmetlen, szétszórt, nem elég
igényes, kötelességtudata laza, eredményei nem tükrözik képességeit.
- Hanyag: aki az órákon fegyelmezetlenül dolgozik, pontatlan, megbízhatatlan, házi
feladatát rendszeresen nem készíti el, felszerelése hiányos, érdektelen, közömbös
a tananyag iránt, nem teljesíti egy vagy több tantárgy minimális követelményét.
4.4. Az elektronikus naplóhoz való hozzáférés biztosítása
Az érdemjegyekről és az osztályzatokról a tanuló, a képzésben résztvevő személy,
valamint a tanuló szülője, gondviselője a Kréta-rendszer E-napló felületén rendszeresen
tájékozódhat. Az iskolában alkalmazott elektronikus naplóhoz a tanulókon, a képzésben
16
részt vevőkön kívül egyedi kóddal a szülők is hozzáférhetnek, és ezzel használhatják az
E-napló meghatározott funkcióit. A hozzáférési kód használata során a szülő saját
felelősségére jár el.
Abban az esetben, ha a szülő, gondviselő még nem regisztrált a KRÉTA-rendszerben, a
lehetősége van a belépési felületen található "Gondviselői jelszó igénylése" szövegre
kattintva, az elektronikus ellenőrző belépéséhez szükséges belépési kódot a rendszerben
rögzített e-mail címére igényelni.
Amennyiben már korábbról rendelkezik felhasználónévvel és jelszóval, akkor nem kell
újra igényelnie hozzáférést.
5. A tanulók és a képzésben részt vevő személyek jutalmazásának elvei
és formái
A pedagógiai értékelés egyik konkrét formáját jelentik a dicséretek (szaktanári,
osztályfőnöki, igazgatói). A dicséretek a tanuló, az osztály és kiskorú tanuló esetében a
szülők tájékoztatását is szolgálják az adott területekre vonatkozóan. A dicséretek az
elektronikus osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is bejegyezzük.
Az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, képzésben részvevő személyt,
aki képességeihez mérten
• tanulmányai során példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít,
• legalább jeles tanulmányi eredményt ér el,
• eredményes kulturális és sporttevékenységet folytat,
• eredményesen szerepel tanulmányi versenyeken,
• aktív közösségi munkát végez,
• egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.
Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban
részesülhetnek. A jutalmazás lehet erkölcsi és dologi jellegű. A jelentősebb
teljesítmények díjazására általában tanévenként egy alkalommal, a ballagás vagy a
tanévzáró ünnepség alkalmával kerül sor.
Az erkölcsi jutalmazások formái:
• szaktanári dicséret
• osztályfőnöki dicséret
• igazgatói dicséret
A dicséreteket az elektronikus osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe be kell jegyezni.
A dologi jutalmazások formái:
• könyvjutalom
• egyéb tárgyjutalom
17
A jutalmak odaítélésére az alábbi érdemek mérlegelése alapján kerül sor:
• kitűnő/ jeles tanulmányi eredmény
• kiemelkedő érettségi/szakmai vizsgaeredmény
• tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyeken, való eredményes részvétel
• Jutalmazzuk azokat a tanulókat is, akik egyéni fejlődése jelentős mértékű javulást
mutat, tanév végi eredményeik legalább egy egész osztályzatot javultak.
A könyvjutalom és az egyéb tárgyjutalom odaítéléséről az iskolavezetés, az osztályfőnök,
a munkaközösség-vezető javaslata alapján az oktatói testület dönt.
Az intézménytől függetlenül működik, de céljaiban annak tanulóit támogatja a Bródy
Imre Középiskola Fejlesztési és Tehetséggondozó Alapítvány. Az alapítvány
kuratóriumának jogköre, hogy kuratóriuma döntsön a tanulók jutalmazásáról. Az odaítélt
alapítványi jutalmak átadása a tanévzáró ünnepségen történik.

6. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Az oktatói testület a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi szabályaihoz igazodó
magatartást vár el a tanulói jogviszonyban álló diákjaitól. Az elvárt viselkedési
normáknak kell megfelelni az intézményen belül, valamint az iskola által szervezett
programok ideje alatt is.
Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,
tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő.
A figyelmeztetések a tanuló, az osztály és a szülők tájékoztatását is szolgálják az adott
területekre vonatkozóan.
A figyelmeztetéseket az elektronikus osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe kell
bejegyezni.
A fegyelmező intézkedések a következők:
Oktatói hatáskörben:
• figyelmeztetés szóban,
• figyelmeztetés írásban,
• írásbeli intés,
• írásbeli megrovás
Osztályfőnöki hatáskörben:
• figyelmeztetés szóban,
• figyelmeztetés írásban,
• írásbeli intés,
• írásbeli megrovás

18
Igazgatói hatáskörben:
• írásbeli figyelmeztetés,
• írásbeli intés,
• írásbeli megrovás
Az a tanuló, aki az iskolai oktatás, vagy duális képzés keretében a külső helyszíneken
folytatott szakmai képzés során kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi
eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A tanulókkal
szembeni fegyelmi eljárásról, a fegyelmi büntetés lehetséges büntetési fokozatairól a
szakképzési törvény 65.§-a, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 196-214.§-a rendelkezik. A fegyelmi eljárást megelőző
egyeztető eljárás lefolytatásának rendje a Házirend 2. sz. mellékletét képezi.
7. A tanulmányok alatti vizsgák rendje, követelménye
Osztályozó vizsga:
A félévi és tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsgát évente három
alkalommal szervezünk iskolánkban:
• az első félév vége előtti két hétben,
• a májusi írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtti két hétben azok számára, akik
előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni,
• az év végi jegyek megállapítása előtti két hétben.
A vizsgák időpontjáról a vizsgázót írásban értesíti az iskola a jelentkezéskor. A
jelentkezésre szintén írásban kerül sor. A jelentkezést az intézmény titkárságán kell leadni,
és kiskorú tanuló esetében A jelentkezést az iskola titkárságán kell leadni, és kiskorú
tanuló esetében a szülő aláírásával is ellátni. Nagykorú tanuló, képzésben résztvevő
esetében elegendő az érintett jelentkező aláírása.
Különbözeti vizsga:
• Különbözeti vizsgára más intézményből érkező, vagy előzetes tanulmányait
beszámítását kérő tanuló, ill. képzésben résztvevő személy esetén lehet szükség.
A vizsgára a tanév munkarendjében rögzített időpontot nem jelölünk ki, hiszen az
függ az átvétel, a beszámítási kérelem elbírálásának idejétől.
• A különbözeti vizsga követelménye a kerettanterv, ill. a programttanterv
követelményeire épülő oktatási és képzési program alapján kerül meghatározásra.
Az az igazgató dönt minden esetben arról, hogy milyen tantárgyak esetében
szükséges a vizsga letétele. A vizsga követelményeiről az átvételt kérő tanulót,
kiskorú esetén szülőjét is, valamint a képzésben résztvevőt tájékoztatjuk.
19
• A különbözeti vizsgára a tanulónak nem kell külön jelentkeznie, hiszen az átvételi
kérelem egyben jelentkezésnek is minősül.
Javítóvizsga:
Az a tanuló és képzésben résztvevő tehet javító vizsgát,
• aki a tanév végén legfeljebb 3 tárgybó kapott elégtelen osztályzatot.
• az osztályozó, ill különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol
marad.
• A javítóvizsga letételére a tanév rendjében az igazgató által kijelölt időpontban
van lehetőség.
A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az intézmény szakmai programjának
melléklete tartalmazza.
IV. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI RENDJE
1. Általános használati rend
Az Intézmény nyitvatartási rendjét az 1. melléklet tartalmazza.
• A hivatalos nyitvatartási időponton túl csak igazgatói engedéllyel és tanári
felügyelettel tartózkodhatnak tanulók, a képzésben résztvevők és más személyek az
iskola helyiségeiben.
• Tanítási időben az iskola helyiségeit, létesítményeit egyéb célokra csak az oktatás
rendjének megzavarása nélkül lehet használni.
• Az intézmény területén idegenek nem tartózkodhatnak a portaszolgálat köteles
ellenőrizni az épületbe belépőket. Amennyiben a belépni szándékozók nem hivatalos
ügyben járnak el, köteles megakadályozni, hogy belépjenek az iskolába.
• Speciális veszélyhelyzetben (pl. járványügyi veszélyhelyzet) az arra kialakított
előírások szabályozzák az intézménybe való belépést és a benttartózkodást.
2. Oktatási célú helyiségek használata
• Tantermekben, tanműhelyekben, számítástechnika termekben, szertárakban,
tornateremben tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.
• A tantermeket, a tanműhely képzési helyszíneit az osztályok, tanulói csoportok diákjai
rendezett, tanulásra-tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Az osztálytermek
20
állagának megőrzése az adott osztály és az osztályfőnök közös felelőssége. Tanév
végén a tantermet és a benne lévő tárgyi eszközöket épségben kell átadni.
• A tantermek rendjére felelősként hetesek ügyelnek. A heteseket az osztályfőnök jelöli
ki, s megbízatásuk egy hétre szól.
A hetesek feladatai:
- Az óra kezdetekor jelenteni az osztály létszámát és a hiányzókat.
- Az osztálytermekben a berendezési tárgyak épségére vigyázni, az észlelt
károsodást az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes tanárnak jelezni.
- Az óraközi szünetekben a tábla tisztaságáról gondoskodni, az elfogyott krétát
pótolni.
- Az osztályban történt váratlan eseményt (baleset, rongálás, meghibásodás) az
ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek azonnal jelenteni.
- Amennyiben az órát tartó tanár a becsengetés után 10 perccel még nem jelent
meg az osztályban, azt az iskolavezetésnek azonnal jelenteni.
- A tanítás befejeztével az ablakokat becsukni, a világítást lekapcsolni, és a
sajnálatos módon ott felejtett tárgyakat a tanáriban leadni.
- A tantermek esztétikussá tétele az osztályok feladata. A termek küllemét az
osztályok az osztályfőnökkel egyeztetve alakítják ki.
• A számítástechnika szaktanteremben kizárólag oktatói felügyelettel tartózkodhatnak a
tanulók. A számítógépek használata során be kell tartani a munka- és balesetvédelmi
előírásokat, valamint a számítógép-termek használati szabályzatában (SZMSZ
melléklete) foglalt részletes előírásokat. A gépek beállításait a tanulók nem
változtathatják meg, azokon a felügyelő tanár engedélye nélkül saját programot nem
futtathatnak. Amennyiben megszegik a szabályzatban felsorolt előírásokat, s ezzel kárt
okoznak az iskolának, kártérítési felelősséggel tartoznak.
• Egyéb tantermekben található számítógépeket és egyéb technikai eszközöket szintén
csak oktatói felügyelet mellett használhatják a tanulók.
• A számítástechnika szaktanteremben ételt, italt fogyasztani és rágógumizni tilos!
• A tornateremben a tanulók csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak. A tornaszereket
kizárólag oktatói utasításnak megfelelően szabad használniuk.
• A tornateremben illetve a szabadban (sportudvar) végzett mozgások közben minden
tanuló köteles ügyelni maga és társai testi épségére.
21
• A tanuló köteles minden tanóra és egyéb sportfoglalkozás közben előforduló balesetet,
szokatlan eseményt az oktatójának azonnal jelenteni.
• A tornaterembe csak váltócipőben szabad belépni. A szertárba a tanulóknak csak
oktatói felügyelettel szabad bemenniük. A tornateremben ételt és italt fogyasztani,
rágógumizni tilos!
• Tanórán kívüli délutáni tömegsport foglakozásokat, rendezvényeket szintén csak
oktatói felügyelet mellett lehet szervezni.
• Az iskola és az osztály diákközösségei által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokra,
tömegsport-foglalkozásokra, egyéb rendezvényekre oktatói felügyelet mellett tanítási
időn túl használhatók az intézmény tantermeki, helyiségei. A termek és felszereléseik
állagmegőrzéséért azonban a helyszínen tartózkodó tanulók anyagi felelősséggel
tartoznak.
3. Nem oktatási célú helyiségek használata
• Az iskola hivatalos helyiségeiben a tanulók csak hivatalos ügyeik intézése céljából
tartózkodhatnak. Tanuló az oktatói szobába engedély nélkül nem léphet be.
• A szertárakban csak a kezelésükért felelős személyek jelenlétében tartózkodhatnak az
iskola tanulói.
• Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll. A nyitvatartási rendet a
könyvtáros javaslata alapján az igazgató engedélyezi a tanév elején.
• A kölcsönzési időpontok kifüggesztésre kerülnek, a kölcsönzés feltételeit a diákok a
könyvtári feladatokat ellátó oktató tájékoztatása alapján ismerhetik meg.
• Az iskola megközelítésére használt kerékpárokat, motorkerékpárokat az erre a célra
kialakított tárolóban helyezhetik el az iskolába érkezők, melynek kulcsát a
portaszolgálatban lévő személytől kérhetik el.
• Az iskola belső parkolóit személyautóval kizárólag az intézmény oktatói, dolgozói és
a hivatalos céllal érkező vendégek használhatják.
• Az intézmény tanulói és a képzésben résztvevők az iskola külső parkolóit
használhatják.
4. Munkavédelemi szabályok
• A balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson való részvétel minden tanuló számára
kötelező. Az oktatásra az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében kerül sor a
munkavédelmi szabályzatban rögzítettek alapján. Ezt írásban is dokumentálni kell.
22
• A tanulók szakmai gyakorlaton, testnevelés órán az első tanórán ismertetett baleset-,
ill. munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben kötelesek megjelenni.
• A tűzriadót szaggatott csengetés jelzi, és ez esetben a folyosókon kifüggesztett
vonulási rend szerint fegyelmezetten kell elhagyni az iskola épületét.
5. Egészségvédelemi szabályok
• Az iskola tanulmányi rendjét pihenőidő biztosításával, sportolási, egészséges étkezési
lehetőségek biztosításával a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően
alakítjuk ki.
• Az iskola egész területén tilos a dohányzás, az e-cigaretta használata és a szervezetre
káros egyéb élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Ez érvényes a szervezett iskolai
rendezvényeken is. A szabály megsértése fegyelmi büntetést von maga után.
• Az iskolában és iskolán kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki az adott
rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szer
(pl. alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha a távolléte mulasztásnak
számít, azt igazolatlannak tekintjük.
• Az intézményben iskola-egészségügyi szolgáltatást igénybe vehetnek a tanulók. Ennek
időpontja a tanév elején kerül meghatározásra, melyről az osztályfőnöktől kapnak
tájékoztatást a tanulók.
6. Az intézménybe bevihető tárgyakra vonatkozó előírások
• A tanulói és felnőttképzési jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek
gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges eszközök, tárgyak behozatala tilos.
• Az iskola területére behozott értéktárgyakért az intézmény semmilyen felelősséget
nem vállal. Az iskolába a tanórákhoz szükséges felszerelésen és eszközökön kívül
értéktárgyat, mobiltelefont, saját számítástechnikai eszközt stb. mindenki csak a saját
felelősségére hozhat be.
• Az iskola a tanulók, a képzésben résztvevők által behozott értéktárgyaknak megőrzési
helyet nem biztosít.
• Az iskolában eltűnt, esetleg ellopott értéktárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem
vállal, azok eltűnése esetén nem folytat vizsgálatot felkutatásukra.
• Az iskola területére behozott mobiltelefont a tanítási órán, a szakmai gyakorlatokon ki
kell kapcsolni, sem telefonálni, sem játszani, sem közösségi oldalakat használni, sem
üzenetet írni és fogadni nem lehet.
23
• Az oktató engedélyt adhat a mobiltelefon használatára, amennyiben az a tanítási óra
feladatvégzését támogatja.
• A tanuló, a képzésben résztvevő nem tarthat magánál a közbiztonságra veszélyes
tárgyat, eszközt. Teestnevelés órán ékszer viselése kerülendő.
7. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség
• A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása
minden tanulóra, képzésben résztvevőre nézve kötelező.
• A vagyonvédelem, ill. saját és mások testi épségének megóvása érdekében a tanulók ,
a képzésben résztvevők csak előírásszerűen használhatják, kezelhetik az iskola
felszerelési tárgyait, bútorait, eszközeit. Ha rongálás vagy egyéb káresemény történik,
azt azonnal jelenteni kell az oktatónak, az ügyeletes tanárnak vagy osztályfőnöknek.
• Ha a tanuló, a képzésben résztvevő jogellenesen kárt okoz, azt meg kell téríteni.
Kiskorú és önálló jövedelemmel még nem rendelkező nagykorú tnuló estén az általa
okozott kárról a szülőt, gondviselőt az osztályfőnök értesíti. A kártérítés mértékét az
igazgató állapítja meg.
• Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló, a képzésben résztvevő
tanulmányai folyatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért.
8. Térítési díj fizetése
• Az iskola által biztosított ECDL vizsgákon való részvétel feltétele a Neumann János
Számítástechnikai Társaság által előírt regisztrációs díj megfizetése.A díj befizetését
az első vizsgarész megkezdése előtt legalább 1 héttel kell megtenni a gazdasági
irodában.
• Az iskolában biztosított meleg étkeztetés (ebéd) térítési díját, mely a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében
normatív kedvezmény igénybevételét is lehetővé teszi, az étkező tanulóknak tárgyhó
15. napjáig kell befizetni az iskola titkárságán.
9. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
A 2020 szeptemberétől bevezetésre kerülő technikumi rendszer osztályaiban az iskola
szakmai programjának részét képező oktatási- és képzési programrész, míg kifutó
rendszerű szakgimnáziumi osztályokban a 2016-os és 2018-as helyi tantervek és a
beiskolázáskor érvényes szakmai programok alapján rögzített tantárgyi struktúrában
szervezzük a tanulók, a képzésben résztvevők oktatását, képzését.
24
A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból
álló csoportok részére is, amennyiben azonos a tananyagtartalom.
Az oktatási program, ill. a helyi tanterv (kifutó rendszer) egyértelműen meghatározza
azokat a kötelező tanítási órákat, melyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles
részt venni.
Emellett azt is, hogy melyek azok a kötelezően választandó tantárgyak, melyek óráin, a
tanulónak, a képzésben résztvevőnek egyéni választása szerint a tantervben meghatározott
óraszámban részt kell vennie.
Technikumban és szakgimnáziumban egyaránt egy idegen nyelv tanulása kötelező. Az
iskola a csoportlétszámok figyelembe vételével biztosítja a tanulók, a képzésben
résztvevők számára az angol és német nyelv tanulása közötti választási lehetőséget.
A kifutó szakgimnáziumi rendszerben tanuló diákoknak tanulmányaik 10. évfolyamán
április végéig lehetőségük van, választásra arra vonatkozóan, hogy kívánja-e tanulni a 11-
12. évfolyamon az iskola által felkínált az érintett ágazathoz tartozó mellék-szakképesítést.
Választását a rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kitöltésével írásban kell benyújtania
az iskola titkárságán.
10. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára
vonatkozó díjazás szabályai
• A tanuló jogutódjaként, eltérő megállapodás hiányában, az iskola szerzi meg a vagyoni
jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a
tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve
a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez
nem kötődő feladatok teljesítésekor.
• A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.
• A megfelelő díjazásban a tanuló és a szakképző intézmény állapodik meg, ha a vagyoni
jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási
órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében
elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes
oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény
(nyereség) terhére kell megállapítani.
• Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt –
kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása
mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni.
25
11. Szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei
• A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az
iskola jogosult, az iskola igazgatója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az
osztályfőnök véleményének kikérése után dönt.
• A szociális támogatások és természetbeni juttatások odaítélésénél előnyt élvez az a
tanuló:
- akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,
- akit az egyik szülő egyedül nevel,
- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori
minimálbér 50 %-át,
• A tanuló a szociális támogatásokra vonatkozó igényét az erre szolgáló nyomtatvány
kitöltésével, ill. megfelelő igazolások bemutatásával nyújthatja be.
12. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres
tájékoztatásának rendje és formái
A tanulók, a képzsben résztvevők véleménynyilvánításának jogi alapja a szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX.törvény végrehajtási rendeletének 160. §-a.
Eszerint A tanulók, a képzsben résztvevők joga, hogy
• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden
kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá
tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben
javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhez, oktatóhoz, a
képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz és arra legkésőbb a megkereséstől
számított tizenöt napon belül – a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első
ülésen – érdemi választ kapjon,
• iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását
kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
• személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt
vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
• választó és választható legyen a diákképviseletbe,
• a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért
sérelem orvoslását.
26
12.1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái:
• közvetlen szóbeli tájékoztatás: iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről
tanulmányi, hiányzásokkal kapcsolatos, fegyelmi és egyéb szükséges esetekben
• közvetett szóbeli tájékoztatás: iskolarádió útján
• közvetlen írásbeli tájékoztatás: ellenőrző könyv, postai levél, elektronikus levél,
elektronikus naplóüzenet útján az iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről
tanulmányi, hiányzásokkal kapcsolatos, fegyelmi és egyéb, szükséges esetekben
• közvetett írásbeli tájékoztatás: általános levél, elektronikus naplóüzenet az
iskolavezetés, osztályfőnök, oktató részéről a tanulók csoportjaira vagy összességére
kiterjedő esetekben
• képviseleti tájékoztatás a diákönkormányzat szervein és fórumain keresztül
• személyes konzultáció az oktatóval, osztályfőnökkel, illetve az iskolavezetés tagjaival
12.3. A diákönkormányzat
A diákönkormányzat működését a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 69. §-
a, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm.
rendelet szabályozza.
A tanuló joga, hogy diákképviseletbe választó és válaszható legyen. Az iskolai
közösségek az életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton (DÖK)
keresztül érvényesíthetik jogaikat.
A diákönkormányzatban az egyes tanulói közösségek az osztályok képviselőin keresztül
tehetik meg javaslataikat, képviselhetik érdekeiket és kérdéseiket eljuttathatják az
iskolavezetéshez, az oktatói testülethez.
Jogszabályi felhatalmazás alapján a diákönkormányzat az oktatói testület véleményének
kikérésével dönt
- saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról,
- a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,
- vezetőjének, felelős munkatársainak megbízásáról.
A diákönkormányzat a döntési jogkörébe utalt kérdésekben saját Szervezeti és
Működési Szabályzatában meghatározott döntési eljárás szabályai szerint hozza meg
döntéseit, alakítja ki véleményét.
A diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni:

29
VI. MELLÉKLETEK
1.sz. melléklet
Nyitvatartási és csengetési rend
Az iskola épülete tanítási időben 06:00 órától 21:00 óráig tart nyitva.
Csengetési rend nappali rendszerű oktatásban
1. óra 7:55- 8:40
2. óra 8:45 - 9:30
3. óra 9:45 - 10:30
4. óra 10:35 - 11:20
5. óra 11:35 - 12:20
6. óra 12:35 - 13:15
7. óra 13:20 - 14:00
Csengetési rend esti rendszerű felnőttoktatásban, - képzésben
“A” változat: érettségire felkészítő 2 éves felnőttoktatás, - képzés
1. óra 14:15 -14:55
2. óra 15:00 -15:40
3. óra 15:45 -16:25
4. óra 16:30 -17:10
5. óra 17:15 -17:55
6. óra 18:00 -18:40
7. óra 18:45 -19.25
8. óra 19:30 - 20:10
“B” változat: szakmai oktatás, képzés
1. óra 15:00-15:40
2. óra 15:45 -16:25
3. óra 16:30 -17:10
4. óra 17:15 -17:55
5. óra 18:00 -18:40
6. óra 18:45 -19:25
7. óra 19:30 -20:10
Hivatalos ügyek intézése:
Nappali rendszerben a tanórák közötti nagy szünetekben (2. és 5. órák után), illetve 14:00 –
15:30 között az iskola titkárságán. Esti rendszerben hétfői és csütörtöki napon 14:00 – 15:30
között az iskola titkárságán.
30
2.sz. melléklet
Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lefolytatásának rendje
• Egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú
tanuló esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú tanuló esetén a szülő
egyetért.
• A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben, ha a kötelességszegő kiskorú,
a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető tárgyalás igénybevételének
lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult.
• A sértett tanuló, ill. kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől
számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti a fegyelmi bizottság elnökénél,
ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A hozzájárulás hiányában vagy az
egyeztető eljárás megindításának elutasítása esetén a fegyelmi eljárást meg kell
indítani a kötelességszegő tanulóval szemben.
• A hozzájáruló nyilatkozat iskolába érkezésétől számított 15 napon belül az
egyeztető eljárást le kell folytatni.
• Az egyeztető eljárást a fegyelmi bizottság elnökének vezetésével az
osztályfőnök(ök), a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzat
bevonásával az osztályban tanító oktatók közössége folytatja le.
• Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos
időpont mellett rögzítésre kerülnek a hozzászólások és a tárgyalás eredményeképpen
kötött írásbeli megállapodás. A jegyzőkönyvet az egyeztető tárgyaláson részt vevők
aláírásukkal hitelesítik.
• Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában közös
kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell
felfüggeszteni. A felfüggesztés ideje alatt bekövetkezett újabb kötelességszegés
esetén a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
• Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a
fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az erről szóló
határozatot mindkét félnek meg kell küldeni.
• A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre,
vagy a sértett (kiskorú sértett szülője) a felfüggesztés határidejének lejárta előtt
írásban kérte az eljárás folytatását.